Római Katolikus templom:

 Templomának első említése 1720 körül történt, amikor az Angyalok Királynője tiszteltére szentelt templomot összeírták. Ekkor Szenterzsébet fialája. A kánoni vizsgálat 1767-ben kőből épített templomáról írt 1829-ben . 1836-ban a hívek a templom elhanyagolt állapotáról panaszkodtak. A XVIII. sz. során többször javították és bővítésére is sor kerül, majd a XIX. sz. közepén – a középkori részek felhasználásával – átépítették. 1928-ban a bükkszenterzsébeti plébánia székhelye, majd 1947-ben önálló plébánia lett. A mai templom a középkori szentély felhasználásával, de boltozatának elbontásával a XIX. század közepén épült. A falun kívül álló, egyszerű barokkhajós templom. A szentély nyugati falmélyedésében lévő kősírkereszt 1849-ből való. A tarnaleleszi, szentdomonkosi és fedémesi  hívek 1930-ban plébániaházat építettek Tarnaleleszen. E három falun kívül a Bükkszenterzsébeten lakók lelki gondozását is a tarnaleleszi plébános és káplánja látta el 1946-ig.

A leleszi Egyházközség 2015-ben Lourdes-i kápolnát építtetett a templom főbejáratával szemben a templomkertben.Sokan imádkoznak és adnak hálát a Szűz Máriának

Világháborús hősök:

Az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékét a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi.
A település központját az országútra merőlegesen csatlakozó, egymással szinte párhuzamos két utca a Kossuth és Petőfi utca adja. Régen a XVIII. század végén nagyszámú kuriális nemes lakta, (így a faluszerkezet igen szép példája a palóc hadas települési módnak.)

Az 1700-as évek elején a község lakossága emelt.A hagyomány szerint a “Tatárfutásból menekülő IV Béla király pihenőhelyére épült emlékkápolna.” Az utcatorkolatot ahol az emlékmű épült a lakosság Képnek nevezte.

A leleszi emlékműnek történelmi nevezetessége is van. A török uralom kezaetén a magyar sereg egy magasrangú tisztje itt esett el és a kápolna elé temették.

Ugyanezen harcban Balázs Máté helybeli nemes ember a janicsár parancsnok fejét karddal levágta és azt is ott földelték el a kápolna hátánál.

Az 1900-as évek elején az emlékművön még látható volr a kardra szegezett janicsárfej áb­rázolása. Ezt a történelmileg kettős jelentőségű emléket a helyi tanács vezetői az 1960-as évek­ben megsemmisitették. A bontásnál előkerült az üvegbezárt alapitólevél, de nem adták dda szakértőnek. llletéktelen kezébe került, aki megsemmisítette, ezért örök homály fedi a törrénelmileg kettős jelentőségű kápolna eredetét.

Az Önkormányzat újjáépítette az emlékművet.

IV.Béla emlékmű

2001-ben a millenniumi ünnepségek keretében az önkormányzat szobrot emeltetett IV Béla emlékére. A szobor Király Róbert munkája

Régi iskola épülete: